"Egy legenda szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel. Állítólag tejjel töltött meg egy nyeregtáskát, hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Több óra után lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, s látta, hogy a tej sápadt vizes folyadékká vált, melyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin a forró nap és a ló vágtató mozgásának keveréke aludttejjé és savóvá választotta el."
A juhtúrónak minden országban óriási rajongótábora van, igaz karakteres íze miatt elég megosztó étel: sokan imádják, de van, aki már az illatát sem bírja. Mi főleg a szlovák konyhából ismerhetjük, ahol brindza néven örvend nagy népszerűségnek. Az erjesztett juhtúróból készülő terméket eredetileg erdélyi vlach (román) pásztorok vitték a 14-17. században a felvidéki területekre. Jelentős a probiotikum tartalma, így fogyasztása kedvezően hat a bélflóra működésére. A kőrözött és a sztrapacska elengedhetetlen alapanyaga.
